OLVASÁSI IDŐ: 5-6 PERC

Business coaching – sokan úgy tekintenek erre a fejlesztési formára, mint ami elsősorban a szenior vezetői szintnek, a szervezet felső vezetőinek szól. De ez tényleg így van?

Nem! Ennél sokkal árnyaltabb a kép.

Nézzük meg kicsit részletesebben, hogy kinek és milyen témákban nyújthat hatékony támogatást ez a műfaj.

ANNYIFÉLE FOGALOMMAL TALÁLKOZTAM MÁR A COACHING KAPCSÁN. HOGY IS VAN EZ PONTOSAN?

Hogy tisztábban lássunk, érdemes először röviden áttekintenünk, hogy a coachingot egyáltalán milyen szempontok szerint lehet csoportosítani. (Számtalan további csoportosítás, alterület és irányzat létezik, de ebben a blogcikkben csak a kérdés megválaszolása szempontjából fontosakra fókuszálok.)

A résztvevők száma szerint a coaching formái az alábbiak lehetnek:

• egyéni coaching – a folyamatban mindössze két szereplő vesz részt, hiszen a coach itt egyetlen személlyel (coachee) dolgozik. Középpontban az adott személy fejlődése és kitűzött céljának elérése áll.

• csoportos coaching – különböző szervezetektől, különböző területekről érkező emberek dolgoznak együtt a coachcsal, azaz a résztvevők nincsenek egymástól függő helyzetben. Bárki hozhat témát, amelyet a csoport jelenlétében és együttműködésével dolgoznak fel a coachcsal. A csoport érdeke és célja, hogy megosszák egymással a tapasztalataikat, létrejöjjön az együttgondolkodás, a közös tanulás, és javaslatok szülessenek.

• team coaching – egy már létező és működő csoport tagjai – akik közös múlttal és tapasztalattal rendelkeznek – dolgoznak együtt a coachcsal a team által kiválasztott témán. A folyamat fókuszában a közösen meghatározott cél és probléma áll. (Vogelauer, 2008)

Az ügyfél életének coachinggal érintett része szerint

• Life coaching – életvezetési, magánéleti kihívások megoldásában nyújt támogatást.

• Business coaching – az üzleti élet különböző területein jelentkező kihívások, munkahelyi problémás helyzetek megoldása, a szakmai teljesítmény növelése állnak fókuszban. A folyamatban részt vevő ügyfélnek a szervezeti hierarchia szintjén elfoglalt helye szerint a coachingfolyamatok tovább bonthatók az alábbiak szerint:

o   Felső vezetői (executive) coaching: kifejezetten a szervezeti hierarchia és a döntéshozatal felső szintjén dolgozó vezetőkre fókuszál. A szervezet felső vezetői alapvetően befolyásolják a szervezet jövőképét, stratégiáját, eredményességét és a szervezet kultúráját is, éppen ezért a coaching különösen kiemelt területe ez. A szenior vezetők szakmai személyiségének és teljesítményének fejlesztése az egész szervezetre hatással van.

o   Középvezetői coaching: a folyamat középpontjában a szervezeti és döntési hierarchia középső szintjén lévő vezetők állnak. A coaching eredményesen támogatja a szakemberből vezetővé válást, a szükséges vezetői készségek fejlesztését, a vezetői szerepfelfogás kialakítását, a vezetői önbizalom növelését.

A fő fókusz ebben az esetben is az üzleti teljesítmény növelése és a hatékonyság fokozása.

o   Munkatársi coaching: jellemzően kulcspozícióban lévő, de nem vezető beosztásban dolgozó munkavállalók vagy tehetségprogram révén kiválasztott munkatársak vesznek részt ebben a támogató folyamatban.

A coaching a szervezet munkatársainak tanulásán és fejlődésén keresztül, jóllétüket növelve éri el a hatékonyság és az eredményesség növekedését, ezáltal az üzleti siker egyik tényezője. Ahol jól érzik magukat a munkatársak, ott több kreatív ötlettel gazdagítják a folyamatokat, kevesebbet hibáznak, megbízhatóbb az előállított termékek/szolgáltatások minősége, kevesebb a hiányzás, jelentősen kisebb mértékű a munkaerő-fluktuáció.

A coaching megfelelő módja annak, hogy a vállalat kifejezze lojalitását munkatársai iránt, fejlesztésük és hatékonyabbá tételük fontosságát. Ez jelzés a piac számára is, hogy a vállalat törődik ezzel.

A magánéleti és üzleti coachingfolyamatok témái gyakran átfedésben vannak, kölcsönösen hatnak egymásra, ezért nem minden esetben választhatók el élesen egymástól (pl. a munka és a magánélet egyensúlya, időgazdálkodás, stresszkezelés, önbizalomnövelés). (Kelló, 2014)

MI A TREND A LEGGYAKORIBB BUSINESS COACHING TÉMÁK VONATKOZÁSÁBAN?

Az Országos Coaching Kutatás eredményeit összesítve azt láthatjuk, hogy – 13 év alatt 5 vizsgált évet, és évenként az 5 leggyakoribb témát figyelembe véve – összességében 8 különböző terület volt beazonosítható, melyek eltérő sorrendben ugyan, de újra és újra megjelentek az évek során.

A toplista élén

• a vezetői képességek fejlesztése,
• a konfliktuskezelés és
• a munka-magánélet egyensúlya állt,

hiszen a vizsgált időszakban nem volt olyan év, amikor ezek ne jelentek volna meg a ranglétra első 5 fokán.

A toplista második helyezettjei

• a stresszkezelés és a
• kommunikáció a munkahelyen,

hiszen a vizsgált 5 év alatt ezek háromszor szerepeltek az 5 leggyakoribb téma között.

A ranglétra harmadik fokán pedig

• az új kinevezés, új feladat,
• az arculat, karizma, personal branding,
• és a karriermenedzsment szerepelt.